Kezdõlap
Szerzetesség és kolostorok
Kolostorok és a kultúra
Kolostorok és a mûvészet
Kolostorok története
Kolostorok a középkorban
Kolostorok a török korban
Kolostorok az újkorban
Kolostorok a legújabb korban
Kolostorok Magyarországon
Kolostorutak Magyarországon
Kolostorútvonalak
Magyarország kolostorai
           

Szentgotthárd, Ciszter apátság


III. Béla francia politikai kapcsolatrendszere jutott érvényre a szerzetesrendek hazai letelepítésében, így a ciszterci rend magyarországi hálózatának kiépítésében is. Az idõben harmadikként felépült szentgotthárdi apátság a Franciaországban kialakult típusok szerint épült, franciás, kora-gótikus stílusú részlettagolásában a hazai ciszterci építészet jelentõs emlékét jelentette.

A jelenlegi, a XVIII. század közepén Franz Anton Pilgram tervei szerint épült barokk együttes a hazai szerzetesi építészeten belül szokatlan felfogásával emelkedik ki.

A szengotthárdi apátságot III. Béla Cîteaux filiájaként 1184-ben alapította a rendi hagyományoktól eltérõen nem lakatlan, hanem lassan benépesülõ vidéken. Temploma a rend szigorú elõírása szerint Szûz Mária tiszteletére volt szentelve.

A franciaországi Trois-Fontaines-bõl érkezõ szerzetesek 1184-ben foglalták el a monostor épületeit. Temploma háromhajós, kereszthajóval és nagy félköríves szentéllyel ellátva épült meg. Nyugati homlokzatán két szerényebb kialakítású bejárat lett kialakítva, a díszesebb fõkapu a kereszthajó déli végén, a kolostor felõl nyílt.

1391-ben Széchy Miklós nádor fiainak a kezén volt. A XV. században a Széchyek erõdítéssé alakították át, és elûzték a szerzeteseket. 1532-ben szûnt meg. A XVI-XVII. század folyamán végvárként használták a török elleni harcokban. 1605-ben Tieffenbach császári várkapitány felrobbantotta az épületeket.

1677-ben Széchényi György kalocsai érsek olasz mesterekkel helyreállíttatta az együttest, a kolostortemplomot Szent Gotthárd tiszteletére szentelve plébániatemplommá tette. E késõ-reneszánsz, kora-barokk megjelenésû, de belsejében középkori részleteket is megõrzõ templomot a visszatelepülõ rend 1790 körül magtárrá alakította át.

1732-ben az uralkodó VI. Károly az ausztriai Heiligenkreuz ciszterci kolostorának ajándékozta, azzal a kikötéssel, hogy újjáépítik. Az építtetõ apát, Robert Leeb a középkori maradványoktól független, teljesen új épületegyüttest kívánt megvalósítani. A terveket 1739-ben a bécsi, késõbb felsõ-ausztriai tartományi építõmester Franz Anton Pilgram készítette. Az alaprajzi rendszer a nagy dél-német kolostorokat idézi, a fekvõ téglalap alakú kolostorszárnyak középtengelyében, keresztben áll a templom épülete.

Az építtetõ halála miatt a kolostornak csak a déli oldalához csatlakozó része készült el. A kétszakaszos, csehboltozattal fedett templom alaprajza hagyományos, a középtornyos homlokzat azonban már újszerû. A konkáv, hullámzó felületekbõl összeálló, mozgalmas rokokó homlokzat a valóságosnál nagyobbnak mutatja az épületet.

A kolostor és a templom falképeinek jelentõs részét Matthias Gusner ciszterci laikus fráter festette 1743-1772 között. A bécsi iskolázottságú, soproni Dorffmaister István 1784-ben készült, a szentgotthárdi csatát ábrázoló freskója díszíti a templom mennyezetét. Ugyanõ festette 1795-1796 során az apáti lakosztály falait díszítõ dekoratív pannókat. A ma színházteremként mûködõ középkori templomépület mellett találhatók az egykori apátság feltárt romjai. A barokk rendház jelenleg városházaként mûködik.

 
A honlap a Nemzeti Kulturlis rksg Minisztriumnak tmogatsval jtt ltre.
Galéria | oldaltérkép | készítették | kastelyutak.hu | monasterytour | liquid | Castles | kolostorok.hu | keresés | partner | .kapcsolat