Kezdõlap
Szerzetesség és kolostorok
Kolostorok és a kultúra
Kolostorok és a mûvészet
Kolostorok története
Kolostorok a középkorban
Kolostorok a török korban
Kolostorok az újkorban
Kolostorok a legújabb korban
Kolostorok Magyarországon
Kolostorutak Magyarországon
Kolostorútvonalak
Magyarország kolostorai
           

Sopron, Ferences majd Bencés kolostor

A XIII. századi gótikus templom és a káptalanterem a hazai középkori ferences építészet egyik legépebben maradt kiemelkedõ emléke. A középkori kolostorépületet késõbbi, elsõsorban XVII. századi átépítések formálták át, de a templomhoz legközelebb esõ részének kialakítása megõrizte a gótikus részeket, köztük a gazdag figurális faragványokkal díszített XIV. századi káptalanterem.

A középkori város fõterén álló úgynevezett Kecske templomot 1241-1250 között alapította a Geissel-Jekel család Szûz Mária tiszteletére. Elnevezése az alapító személyével, és annak a tornyon látható címerével függ össze. Szokatlan helyét pedig az magyarázza, hogy a városfalakon belül, az alapításakor még bõven állt rendelkezésre álló hely, míg a település plébánia temploma pedig a falakon kívül helyezkedett el.

Épületei 1280 körül készültek el, az épület szerkezete is számos vonásban eltér a hazánkban jellemzõ ferences templomok szerkezetétõl. A háromhajós templomhoz sokszögzáródású szentély csatlakozik, míg a templom magas és karcsú. A XIV. századi tornya, a település fõterének meghatározó építészeti eleme, a templom hajójához csatlakozik. A templom szerkezetében és legfontosabb részleteiben megõrizte gótikus jellegzetességeit, háromhajós, egy sokszögzáródású szentéllyel. Érdekessége a hajó déli falának közepén megmaradt középkori szószék.

A XVIII. században új, barokk berendezést kapott a templom, a fõoltára 1751-ben készült el. Ugyancsak az ekkori átalakításokhoz tartozik a gazdagon faragott, szobrokkal s dombormûvekkel díszített szószék, amely 1754-bõl származik. Néhány évtizeddel késõbb készültek a mellékoltárok, amelyek már klasszicizáló stílust mutatnak. Az orgonakarzat mellvédjét stukkódombormûvek és falfestmények díszítik, amelyek Dorffmaister István alkotásai. A templombelsõben több temetkezés emléke is megmaradt, így az orgonakarzat alatt gróf Széchényi Antal síremléke, felsõ részén portrészobra.

A templom elsõ helyreállítása Storno Ferenc tervei alapján a XIX. század végén történt meg. A középkori kolostorépületet késõbbi, elsõsorban 1628 és 1636 között végzett átépítések formálták át, de a templomhoz legközelebb esõ részének mind homlokzati, mind belsõ kialakítása megõrizte a gótikus részeket. Itt található a kolostor egyik legjelentõsebb építészeti része, a gazdag figurális faragványokkal díszített XIV. századi káptalanterem.

A kolostor 1786-ig, a rend feloszlatásáig mûködött, majd megyei hivatalként szolgált. 1802-ben a tevékenységét újrakezdõ bencések kapták meg, és 1950-ig rendházuk és iskolájuk mûködött itt. Ezután iskolaként szolgált, míg a káptalanterem mûemléki helyreállítására 1949-51-ben került sor. Ma ismét a bencés rendnek ad otthont. A templom és a káptalanterem a hazai középkori ferences építészet fontos emléke, a város szerzetesi életének több évszûzad óta egyik legfontosabb helyszíne.

 
A honlap a Nemzeti Kulturlis rksg Minisztriumnak tmogatsval jtt ltre.
Galéria | oldaltérkép | készítették | kastelyutak.hu | monasterytour | liquid | Castles | kolostorok.hu | keresés | partner | .kapcsolat