Kezdõlap
Szerzetesség és kolostorok
Kolostorok és a kultúra
Kolostorok és a mûvészet
Kolostorok története
Kolostorok a középkorban
Kolostorok a török korban
Kolostorok az újkorban
Kolostorok a legújabb korban
Kolostorok Magyarországon
Kolostorutak Magyarországon
Kolostorútvonalak
Magyarország kolostorai
           

Ják, Bencés apátság


A magyar késõromán építészet és szobrászat legkiemelkedõbb alkotásainak egyike. Az apátságot, birtokainak központjában, 1214 körül alapította a Ják nemzetségbeli Márton (Jáki Nagy Márton). A falu neve is innen származik. A templom és a kolostor építése az 1220-as években indult meg, de a templomot csak 1256-ban szentelték fel Szent György nevére. Az 1240-ben készült freskókon az alapítót és kíséretét örökítették meg.


A háromhajós háromapszisos templom leggazdagabban kialakított része a nyugati toronypárral hangsúlyozott fõhomlokzat. Ennek leggazdagabb dísze a bélletes kapuzat és a felette fülkékben elhelyezkedõ apostolszobrok sora, középen Krisztus szobrával. Ugyancsak gazdag plasztikai díszítés található a szentélyeken. Különösen érdekes a templom déli oldalán lévõ, az egykori kolostort a templommal összekötõ kapu. Keretét a románkor kedvelt motívumai, az Isten báránya és a saját farkukba harapó kígyók ékesítik. Ezt a kapudíszítõ motívumot a környék számos egyházi épületén, még kisebb plébániatemplomok, kisebb tudású helyi mesterek által készített változatain is megtalálhatjuk.


A templombelsõ szintén jórészt megõrizte románkori jellegét, belsõ freskódíszítésébõl csak egyes elemek maradtak meg, például a fõszentély falán található Szent György ábrázolás. A templom középkori berendezésébõl maradt meg egy Madonna szobor az 1480-as évekbõl, és egy szárnyasoltár töredék a 16. század elejérõl. 1532-ben a törökök megrongálták az épületet. Ezt követõen megszakad a szerzetesi élet a templomtól délre elhelyezkedõ kolostorszárnyban, amelynek részletei nem maradtak fenn, de az elmúlt évek ásatásai tisztázták szerkezetét.


A 16. században több pusztító hatás is érte a kolostort, az elsõ török támadás után néhány évvel a szombathelyi polgárok gyújtogatásának áldozata lett. A 17. században villámcsapás érte, és ekkor a templom egyes részei súlyosan megrongálódtak. 1660-66 között a templomot helyreállították. A munkálatok során több változtatást is végeztek az épületen. Ekkor készültek a templombelsõ új boltozatai is, majd ezt követõen a templombelsõbe barokk oltárok kerültek.


1896-1904 között nagyszabású mûemléki helyreállításra került sor, amely hozzájárult ahhoz, hogy a templom és annak szobrászati dísze általánosan ismertté váljon, mint a hazai 13-14. századi mûvészet kiemelkedõ alkotása. A közelmúltban újabb jelentõs helyreállításokra került sor, elsõsorban a homlokzati szobordíszeknél. A templom közvetlen szomszédságában álló négykaréjos, kétszintes Szent Jakab-kápolna a község plébániatemploma volt, belsejében Szent Jakab megdicsõülését ábrázoló barokk oltárral.


A templom közelében, az apáti háznál kerültek elõ Ják nemzetség középkori kúriájának maradványai, amelyek bemutatásra kerültek az itt kialakított múzeumban. Ugyancsak itt láthatóak a kolostor területén, a korábban ott elhelyezkedõ temetõben végzett régészeti ásatások eredményei is. Ják így ma már nem csak a magyarországi középkori építészet egyik legkiemelkedõbb, viszonylagos épségben megmaradt emléke, hanem egy 13. század kolostorlapítás, a hozzá tartozó kúria és plébániatemplom együttese is.

 
A honlap a Nemzeti Kulturlis rksg Minisztriumnak tmogatsval jtt ltre.
Galéria | oldaltérkép | készítették | kastelyutak.hu | monasterytour | liquid | Castles | kolostorok.hu | keresés | partner | .kapcsolat

Budapest Utazás pályázat Eastern Europe kolostorok

angol nyelvoktatás