Kezdõlap
Szerzetesség és kolostorok
Kolostorok és a kultúra
Kolostorok és a mûvészet
Kolostorok története
Kolostorok a középkorban
Kolostorok a török korban
Kolostorok az újkorban
Kolostorok a legújabb korban
Kolostorok Magyarországon
Kolostorutak Magyarországon
Kolostorútvonalak
Magyarország kolostorai
           
Szerzetesség és kolostorok
A szerzetesség kezdetei a késõ antik Egyiptomba nyúlnak vissza, amikor a sivatagi atyák remeteként elvonultak a városokból és aszkétikus életet élve kíséreltek meg olyan életet élni, amely hitük szerint megnyeri számukra a túlvilágot.

A híres remeték példáját sokan követték, és remeteközösségek jöttek létre. Ezek egy része megmaradt laza szerkezetû csoportnak, másutt viszont a vezetõ sivatagi atya irányításával cönobita közösséggé, szabályozott életrend szerint élõ kolostorrá alakult.

Ezzel a folyamattal párhuzamosan fejlõdtek ki a kolostorépületek jellegzetes formái, amelyek a szerzetesek életét meghatározó szabályok, a regulák részleteinek megfelelõen biztosították mindazokat a funkciókat, amelyek szükségesek voltak a szerzetes közösség számára.

A kolostoron belül központi helyet foglalt el a kolostortemplom, amely a közös zsolozsmák és a szerzetesi liturgia helye volt. A szerzetesrendek létrejöttével és az egyházi épületek párhuzamosan folyó fejlõdésével különféle változatai jöttek létre, többek közt abban a tekintetben, hogy a szerzetesi közösségen kívül élõk milyen módon, és a templom mely tereit használva vehettek részt az ezekben a templomokban mondott miséken.

A kolostortemplomok ugyanakkor általában nem rendelkeznek plébánia jogkörrel, emiatt a kolostor közvetlen közelében külön templom is állhat a helyi hívõk plébániájaként. A templom mellett általában déli oldalon helyezkedett el a kolostornégyszög, amely az udvart körülfogó kerengõbõl és az innét nyíló helységekbõl állt.

Kisebb kolostoroknál nem mindig épült ki teljes kerengõ, és vannak rendek (pl. karthauziak), illetve igen nagy méretû kolostorok, ahol több kerengõ is létrejött. Általában a templom mellett, a kerengõbõl nyílik a kolostor másik nagy épületrésze, a káptalanterem. Ez ad helyet a közösség dolgainak megtárgyalására, itt kerül sor a szerzetesek életét meghatározó eseményekre, például az apátválasztásra. Gyakran temetkezési helyként is szolgál.

A kolostornégyszög másik nagyméretû közösségi helyisége a refektórium, amely a közös étkezések helyszíne. Emellett nagyobb épületrész a dormitorium, amely a szerzetesek közös hálóhelye. Ezt bizonyos rendeknél és különösen a szerzetesség újabb kori történetében cellák sora váltja fel. Ezekhez az általánosan jellemzõ kolostori épületrészekhez sokféle más elem is kapcsolódhat. Egyrészt a kolostorok kulturális és oktatási feladatainak megfelelõen scriptorium, könyvtár és iskola, másrészt a gazdasági feladatok kielégítésére mûhelyek, pince és más tároló épületek.

Ezek esetében már nagyon nagy eltérések lehetnek aszerint, hogy melyik szerzetesrend milyen életmód szerint él (pl. koldulórendek, remeterendek, tanítórendek, stb.
 
A honlap a Nemzeti Kulturlis rksg Minisztriumnak tmogatsval jtt ltre.
Galria | Oldaltrkp | Ksztettk | Fleetcor | liquid | keresés | partner | .kapcsolat

Budapest Utazások pályázatok Eastern Europe kolostor turizmus