Kezdõlap
Szerzetesség és kolostorok
Kolostorok és a kultúra
Kolostorok és a mûvészet
Kolostorok története
Kolostorok a középkorban
Kolostorok a török korban
Kolostorok az újkorban
Kolostorok a legújabb korban
Kolostorok Magyarországon
Kolostorutak Magyarországon
Kolostorútvonalak
Magyarország kolostorai
           
Kolostorok a török korban
A gazdag középkori magyar szerzetesi kultúra gyors pusztulása a 16. század közepén következett be. A mohácsi csatavesztés nyomán már több kolostorból elmenekültek a szerzetesek, sõt egyes kolostorok elsõ pusztulása is ekkor indult a török had elõnyomulása következtében.

Az 1540-es évekig azonban sok helyen tovább folyt a szerzetesi élet, a részben elhagyott kolostorokba is több helyen visszatértek a szerzetesek. Buda elestével azonban ez a helyzet végérvényesen megváltozott, az ország középsõ része török fennhatóság alá került, és ez által a szerzetesi közösségek megszûntek.

Az elmenekült szerzetesek nem is gondolhattak visszatérésre, kolostoraik nagy része a hadi események és fosztogatások nyomán elhagyatottá, majd lassan rommá vált. A megszállt városi településeken a templomok egy részét dzsámivá alakították, de voltak olyanok is, amelyeket lakóépületként használtak. A településeken kívül álló nagyméretû kõépületek ugyanakkor alkalmasak voltak arra is, hogy a török kori végvári rendszerek részeivé váljanak, akár a törökök, akár a magyarok építették ki azokat várakká, palánkokká.

Így lett a pannonhalmi bencés apátságból valódi vár, amely bekerült azon katonai felmérések közé is, amelyeket Giulio Turco készített a magyarországi várakról. De ugyanígy várként funkcionált a tihanyi apátság is. Ez részben megmaradásukat is eredményezte, ugyanakkor a katonai funkció nagyon sok épületrész pusztulását jelentette. Más esetekben a romos kolostorok csak idõlegesen szolgáltak katonai célokat, sok esetben éppen a hadviselõ felek pusztították el azokat, amiatt, hogy ne szolgálhassanak az ellenfél számára olyan épületként, amit erõsséggé lehet átalakítani.

Az Oszmán Birodalom területén a keresztény lakosság áttérítését nem szorgalmazták különösebben a törökök, hódoltságkori keresztény lakosság megtarthatta hitét. A szerzetesség azonban nem tudott megmaradni a török területeken, egyedül a ferencesek próbálták fenntartani jelenlétüket egyes településeken. A török hódítás mellett a protestantizmus is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a középkori szerzetesi kultúra a 16. századi Magyarországon megszakadjon.

A török háborúk által kevésbé érintett nyugati határszéli területen kisebb volt a pusztulás, a török megszállás rövidebb ideig tartott mint másutt (pl. Gyõr), vagy nem is érte el ezeket a részeket (Sopron). Ugyanakkor a szerzetesi közösségek itt is jórészt megszûntek. A törökkor végére így a hódoltságkori részeken már csak elhagyatott kolostorépületek, vagy romjaikban alig felismerhetõ épületmaradványok maradtak meg.
 
A honlap a Nemzeti Kulturlis rksg Minisztriumnak tmogatsval jtt ltre.
Galéria | oldaltérkép | készítették | kastelyutak.hu | monasterytour | liquid | Castles | kolostorok.hu | keresés | partner | .kapcsolat

Budapest Utazások pályázatok Eastern Europe kolostor turizmus