Kezdõlap
Szerzetesség és kolostorok
Kolostorok és a kultúra
Kolostorok és a mûvészet
Kolostorok története
Kolostorok a középkorban
Kolostorok a török korban
Kolostorok az újkorban
Kolostorok a legújabb korban
Kolostorok Magyarországon
Kolostorutak Magyarországon
Kolostorútvonalak
Magyarország kolostorai
           
Kolostorok az újkorban
A török kori visszafoglaló harcok, majd a Rákóczi szabadságharc után kezdõdött meg az ország újjáépítése, az elnéptelenedett részek újratelepítése. Egész országrészek néptelenedtek el a török háborúk és a belsõ harcok következtében, sok területen (pl. Buda környékén) nem is maradt meg olyan népesség, amely tovább adhatta volna a területre vonatkozó ismereteit az új betelepülõknek.

Így, amikor egyes szerzetesrendek ismét megjelentek a korábban török megszállta területeken, sokszor hiába kísérelték megtalálni egykori kolostoraikat. Jellemzõ példája ennek a pálos rend, amely középkori oklevelei, és a rendi történeti hagyományok alapján kereste kolostorainak maradványait a Pilisben. Így jutottak arra a következtetésre, hogy a mai Pilisszentkereszt mellett található, a 18. században még jelentõs romok a pálos rend kolostorának maradványai, és ezért kapta az újratelepült falu a Szentkereszt nevet, utalva az egykori kolostorra.

Csak a 19. század végének egyháztörténeti kutatásai, majd végérvényesen a 20. század második felének régészeti ásatásai tisztázták végérvényesen, hogy ezen a helyen nem egy középkori pálos kolostor állott, hanem a ciszterek pilisi kolostora. Más esetekben sikeresen tértek vissza, és indult újra a szerzetesi élet a kijavított romokban, a várként használt egykori kolostorépületekben, ahogy ez Pannonhalmán is történt. Más helyeken a romos épületek kijavítása már nem látszott megfelelõ megoldásnak, helyette új kolostort emeltek, a korszaknak megfelelõ barokk stílusban.

Így Szentgotthárdon az egykori ciszter szerzetesi templomból magtárt alakítottak ki, a romos kolostorszárnyat jórészt elbontották és a közelben új, nagyméretû barokk templomot és rendházat emeltek. Más településeken a megváltozott körülmények miatt nem az egykori kolostor közelében építették meg az új épületeket, hanem attól távolabb, például a település központjában, ahogy ez Celldömölkön is történt.

Voltak azonban olyan falvak is, ahol nem telepedtek meg újra a szerzetesek, hanem a viszonylag épen maradt templomot a falu lakói plébániatemplomként használták, ahogy ez Jákon is történt. Városlõdön, az egykori lövöldi karthauzi kolostor esetében elõször nagyszabású barokk átépítésre volt szükség ahhoz, hogy az elhagyott középkori szerzetesi templom plébániaként szolgálhasson, és csak a közelmúlt épületrégészeti kutatásai mutatták ki, hogy a barokk épület jórészt õrzi a gótikus templom elemeit.

Az egykori romos kolostorhelyek vonzóak voltak a megtelepülõ új rendeknek is, építõanyagként használták fel a romokat új épületeik elkészítéséhez. Így építették meg például a kamalduli szerzetesek Majkon remetekolostorukat az egykori premontrei kolostor helyén.

Az újkori magyarországi szerzetesi- és kolostortörténet másik jellemzõje az új szerzetesrendek megtelepedése. Ezek közül kiemelkednek a jezsuiták és a piaristák. Mindkét rend a szerzetesi-egyházi megújulás fontos eszköze volt, nagyméretû templomaik, rendházaik és iskoláik a korszak barokk építészetének kiemelkedõ alkotásai, és egyben jól reprezentálják azt az anyagi és szellemi erõt, amit ezek a rendek képviseltek. Sokrétû tevékenységük között megemlíthetõ a jezsuita rend kiemelkedõ fontosságú történész szerzeteseinek munkássága is.

Mindezek nyomán a 18. század elsõ fele és második harmada a nagy építkezések korszaka volt a hazai szerzetesség története szempontjából. Ez az építkezés mind fizikai mind szellemi értelemben jellemzi a szerzetesrendeket. Ezt a jelentõs fejlõdési fázist töri meg II. József rendelete, amely a felvilágosult abszolutista uralkodó elképzeléseinek megfelelõen megszünteti a nem gyógyítással vagy oktatással foglakozó szerzetesrendek mûködését.

A feloszlatott rendek épületeit különbözõ módon hasznosítják, néhány esetben a továbbra is mûködõ és részben meg is erõsödõ rendek veszik át azokat. A szerzetesrendeket feloszlató rendelet hatása sok esetben még a 19. század elejéig is érvényesül. A megszüntetett szerzetesi közösségek egy része újjáalakul, de vannak olyanok, amely a korszak kihívásainak megfelelõen új feladatokat kezdenek ellátni. Így lesz például a bencés rend a 19. századi oktatásban kulcs szerepet játszó egyházi erõ, és ennek nyomán alakul át Pannonhalma is oktatási központtá. Más rendek újjáalapítási kísérletei sikertelenek maradnak, így például a pálosoké.

A 19. század jelentõs gazdasági és társadalmi változásai jelentõs mértékben kihatnak a szerzetesrendek fejlõdésére is. Egyre több helyen jönnek létre, illetve szerzenek egyre nagyobb befolyást a szerzetesi iskolák. Ekkor válnak országos hírû oktatási intézményekké a bencés rend egyes iskolái, vagy a piaristák oktatási intézményei. Tanáraik között kiváló tudósok is vannak, és a hazai tudományos életben is számos szerzetes-pap játszik kiemelkedõ szerepet.

Rómer Flóris bencés szerzetes a hazai régészet és mûemlékvédelem megteremtésében játszott kiemelkedõ szerepet, és az õ munkásságának is köszönhetõ, hogy megindul a középkori szerzetesi épületek tudományos (mûvészettörténeti, építészeti, régészeti) kutatása és az elsõ jelentõs helyreállítási munkák. Így kerül sor a pannonhalmi apátsági templom restaurálására és a zsámbéki templom állagmegóvására. Ennek is hatása van arra, hogy a korszak építészetében fontos szerepe van a neoromán és neogótikus stílusnak, amelynek alkotói gyakran tekintenek példaként a középkori szerzetesi építészet emlékeire.

A 19. század végének nagyméretû iparosodása és városiasodása jelentõs hatással van a katolikus egyházra is. A szerzetesség feladatai egyre inkább összekapcsolódnak a világi papság munkájával, különösen az oktatás és a gyógyítás munkájában vesznek részt. Ugyanakkor a kolostorok ugyanúgy, mint a katolikus egyház, jelentõs birtokokkal rendelkeznek, és ezek jövedelme is hozzájárul feladataik ellátásához.
 
A honlap a Nemzeti Kulturlis rksg Minisztriumnak tmogatsval jtt ltre.
Galria | Oldaltrkp | Ksztettk | Fleetcor | liquid | keresés | partner | .kapcsolat

Budapest Utazások pályázatok Eastern Europe kolostor turizmus