Kezdõlap
Szerzetesség és kolostorok
Kolostorok és a kultúra
Kolostorok és a mûvészet
Kolostorok története
Kolostorok a középkorban
Kolostorok a török korban
Kolostorok az újkorban
Kolostorok a legújabb korban
Kolostorok Magyarországon
Kolostorutak Magyarországon
Kolostorútvonalak
Magyarország kolostorai
           
Kolostorok a legújabb korban

A  20. század története két alapvetõen különbözõ korszakra osztható a hazai szerzetesség és kolostorok története szempontjából. Az I. világháborút követõen jelentõs mértékben megerõsödnek a hazai szerzetesség lehetõségei.

A korszak keresztény-konzervatív politikai irányvonalának megfelelõen nagyobb teret kaphatnak a szerzetesi intézmények, elsõsorban az oktatás területén. Ennek eredményeként korábban az oktatásban csak kisebb szerepet játszó rendek is bekapcsolódtak az oktatásba. Így a premontrei és a ciszter rend is nagyjelentõségû iskolákat hozott létre.

Az utóbbi Budapest egy olyan területén épített nagyméretû iskolát és neobarokk templomot, amely a két világháború közötti idõszakban kezdett jelentõs mértékben beépülni. Ugyancsak ekkor került sor a pálos rend hazai újraélesztésére, a Gellért hegy oldalában épült fel kolostoruk, és került kialakításra a Sziklakápolna is.

A szerzetesrendek megújulása mellett megfigyelhetõ az egyháztörténeti és vallástörténeti tanulmányok megerõsödése is. A középkori mûvészettörténettel foglalkozó kutatások fontos eredményeket hoztak a szerzetesi építészet vonatkozásában is, több kolostorrégészeti programra is sor került. A katolikus egyházi élet megerõsödésének és a szerzetesi közösségek normális életének a II. világháború vetett véget, és ezzel megkezdõdött a szerzetesrendek legújabbkori meghurcoltatásának korszaka. A hadi események miatt számos kolostori közösség is menekülni kényszerült. A bombázások - különösen Budapest ostroma - számos kolostori mûemlékben is pótolhatatlan veszteségeket okozott. Voltak olyan szerzetesi közösségek is, amelyek nem menekültek el a pusztulások elõl, hanem maguk nyújtottak oltalmat és védelmet az üldözötteknek és menekülõknek. Így például a pannonhalmi apátság több ezer ember számára adott védelmet a háború utolsó idõszakában.

A háború pusztítása azonban csak bevezetés volt mindazokhoz a megpróbáltatásokhoz képest, amely a szerzetesrendeket és a kolostorokat érte a II. világháború után. A kommunista hatalomátvétel nyomán elõször az egyházi iskolák kapcsán került összeütközésbe sok szerzetesi iskola az államhatalommal, majd a szerzetesrendek feloszlatása zárta le ezt a folyamatot. Csupán néhány rend folytathatta nagyon korlátozott mértékben mûködését, azok is csupán néhány iskolában folytathatták az oktató munkát. Az egyházi vagyon részeként a szerzetesi épületeket is jórészt államosították. Az ezt követõ több évtizedes idõszakban a szerzetesrendek szinte alig voltak jelen a hazai közéletben, korábban jelentõs gyógyító tevékenységük teljesen megszûnt, néhány iskolájukban csak korlátozott mértékben oktathattak, de így is jelentõs eredményeket értek el magas színvonalú munkájuk eredményeként.

Az ötvenes évek jelentõs pusztulást okoztak a szerzetesi örökség emlékeiben, számos jelentõs kolostori könyvtár és gyûjtemény részlegesen elpusztult, az épületek jelentõs része rendkívül leromlott állapotba került. Elsõsorban a hatvanas évektõl kezdõdõen azonban fõként a hivatalos mûemlékvédelem munkájaként már megfelelõ védelemben részesültek a legfontosabb kolostori emlékek, és erre az idõszakra tehetõ a hazai kolostori régészet legjelentõsebb kutatási idõszaka is. Ennek eredményeként a szocialista korszak második felében már a szerzetesség történeti és mûvészettörténeti megítélése sokkal árnyaltabbá és kiegyensúlyozottabbá vált, de ez nem kapcsolódott össze a szerzetesi élet aktív létével.

Az egyház és állam közötti fokozatos kiegyezés nem vezetett el a szerzetesrendek visszatéréséhez, erre csak a rendszerváltozás után került sor. Ennek eredményeként számos rend újra megkezdte magyarországi mûködését, az egyházi oktatásban is egyre nagyobb teret szerezve. A folyamatban kiemelkedõ szerepe volt a Pannonhalmi bencés apátságnak, amely ezredéves fennállására nagyszabású egyházi és világi ünnepségekkel készült, és ehhez számos kiállítás és tudományos program is kapcsolódott.

Ugyancsak ekkor folyt a kolostoregyüttes eddigi legnagyobb helyreállítási programja, amelynek eredményeként az apátság bekerült az UNESCO világörökségi helyszínei közé is. Ezzel egyidejûleg jelentõs mûemlékvédelmi és tudományos kutatások kapcsolódtak számos kiemelkedõ fontosságú kolostori emlékhez, amelyek közül külön említést érdemel Ják.

Ezeknek a folyamatoknak az együttes eredménye az, hogy ma már számos szerzetesrend aktív jelenléte érzékelhetõ a hazai közéletben és kulturális életben, és a szerzetesi emlékek egyre nagyobb mértékben bekapcsolódnak a hazai idegenforgalomba.
 
A honlap a Nemzeti Kulturlis rksg Minisztriumnak tmogatsval jtt ltre.
Galéria | oldaltérkép | készítették | kastelyutak.hu | monasterytour | liquid | Castles | kolostorok.hu | keresés | partner | .kapcsolat

Budapest Utazások pályázatok Eastern Europe kolostor turizmus