Kezdõlap
Szerzetesség és kolostorok
Kolostorok és a kultúra
Kolostorok és a mûvészet
Kolostorok története
Kolostorok a középkorban
Kolostorok a török korban
Kolostorok az újkorban
Kolostorok a legújabb korban
Kolostorok Magyarországon
Kolostorutak Magyarországon
Kolostorútvonalak
Magyarország kolostorai
           
Kolostorok és a kultúra
A kolostorok a középkortól kezdõdõen a tudás és a kultúra központjai voltak. Hosszú évszázadokon keresztül a szerzetesi könyvtárak és kódexmásoló mûhelyek voltak az írásbeliség legfontosabb központjai. A kolostorok mellett létrejött iskolák pedig a legjelentõsebb oktatási központok voltak. Egészen a nagy középkori egyetemek megjelenéséig a kolostori képzés számított a legmagasabb színvonalú oktatásnak és nem csupán az egyházi ismeretek szempontjából. Maguk az egyetemek is nagymértékben a szerzetesi és kolostori oktatás mintájára jöttek létre. Az egyetemek megszületése után is megmaradtak kiemelkedõ fontosságú oktatási központoknak a különbözõ rendi iskolák.

A szerzetesség újkori fejlõdésének pedig egyik nagyon fontos vonása, hogy tanítórendek jönnek létre, illetve már korábban is létezõ szerzetesrendek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az oktatásra, annak minden szintjét figyelembe véve.

Magyarországon a középkori szerzetesség kezdeteinél már találkozhatunk ezzel a kiemelkedõ kulturális szereppel. A megtelepülõ bencések iskolát hoznak létre Pannonhalmán, ezt tekintjük a magyar iskolatörténet elsõ fejezetének. Ennek révén nem csupán az írásbeliség meghonosításában játszanak kiemelkedõ szerepet, hanem a latin kultúra is közvetítésükkel jut el jórészt a frissen keresztény hitre tért országban.

Már a kolostor legkorábbi idõszakából adataink vannak annak könyvtáráról is. A bencések mellett a ciszterek és a koldulórendek közül fõként a domonkosok voltak kiemelkedõ fontosságúak kulturális és oktatási szempontból. Az írásbeliség szempontjából azonban számos rend játszott kiemelkedõ szerepet.

A magyar jogfejlõdés speciális vonásaként létrejött "hiteles helyek" jelentõs része kolostorokhoz kapcsolódott. Ezek voltak azok az intézmények, amelyek a középkori joggyakorlat, majd királyi szabályozás eredményeként olyan dokumentumokat, okleveleket készíthettek, másolhattak, amelyek megfeleltek bizonyos formai és tartalmi követelményeknek, és emiatt azokat hitelesnek tekintették jogviták esetén.

A pannonhalmi bencés apátság, a székesfehérvári keresztes konvent azon intézmények közé tartozott, amelyek szinte az egész országra kiterjedõen készítettek ilyen dokumentumokat. A kolostorokkal kapcsolatban keletkezett oklevelek emellett sok más vonatkozásban is fontosak a magyar kultúra története szempontjából. A tihanyi bencés apátság 1055-ös oklevele õrizte meg például nyelvünk leírt emlékeinek legkorábbi csoportját.

Az írásbeliség másik fontos eleme, a könyvkultúra, illetve a kódexek másolása szintén a kolostorokhoz kapcsolódott. Kiemelkedõ jelentõségû például a lövöldi (ma városlõdi) karthauzi kolostor ilyen tevékenysége, ahol még a díszes könyvkötések elkészítése is a szerzetesi közösséghez kapcsolódott. A kódexek másolása azonban nem tartozott csak a férfi kolostorok feladatai közé, Ráskai Lea a margitszigeti apácakolostorban másolta, többek közt a Boldog Margit életérõl szóló magyar nyelvû szöveget is.

A török kori pusztítás után visszatérõ, illetve akkor megtelepedõ szerzetesrendek kiemelt szerepet kaptak az oktatásban. A reformáció hatását ellensúlyozandó külön hangsúlyt kapott a magas színvonalú oktatás és ezzel párhuzamosan a tudás, a modern értelemben vett tudományok tárházainak létrehozása. A barokk kolostori könyvtárak nem csupán a korszak legjelentõsebb szellemtörténeti gyûjteményei, hanem kialakításuk, belsõ díszítésük a barokk stílus legjelentõsebb belsõ építészeti emlékei közé emeli õket.

A pannonhalmi bencés könyvtár, vagy a pesti pálos könyvgyûjtemény minden vonatkozásában (könyvészeti, építészeti, bútortörténeti) vonatkozásában kiemelkedik a hazai emlékanyagból.

Hasonló fontossággal bírtak a jezsuita kolostorok gyûjteményei is. Ezek jelentõségét már a korszak kiemelkedõ tudós szerzetesei is felismerték, a történeti forrásanyag egyik legelsõ tudományos értékû feldolgozását például a jezsuita történészeknek, köztük Pray Györgynek köszönhetjük.

A gyûjtemények szerepe még inkább megnövekedett II. József a szerzetesrendeket feloszlató rendelete után, mivel ezen könyvtárak egy része közgyûjteményekbe került, illetve a megmaradó rendek jelentõs része éppen oktatási tevékenysége miatt folytathatta a munkáját.

Hasonló helyzet a legújabb korban is elõállt, amikor a kolostorok feloszlatására újra sor került. A kommunista hatalomátvétel nyomán megszüntetett kolostorok könyvtárainak egy része elpusztult, mások viszont ismét közgyûjteményekbe kerültek, a néhány megmaradó, továbbra is oktatással foglalkozó szerzetesi iskola azonban megõrizte és fenntartotta kiemelkedõ kulturális és oktatási színvonalát.
 
A honlap a Nemzeti Kulturlis rksg Minisztriumnak tmogatsval jtt ltre.
Galéria | oldaltérkép | készítették | kastelyutak.hu | monasterytour | liquid | Castles | kolostorok.hu | keresés | partner | .kapcsolat

Budapest Utazások pályázatok Eastern Europe kolostor turizmus